Az építészetben e korszak legnagyobb érdeme az újító merészség. A klasszikus szabályok kötöttségeitől megszabadult, egyéni formálás lehetőséget adott arra, hogy kipróbáljanak olyan anyagokat s olyan szerkezeteket, amelyek a hagyományos építésmódtól idegenek voltak. Az építészetben ilyen új anyag volt a XVIII. század második felétől az öntöttvas. A romantika nem hozott létre olyan egységes építészetet, mint a klasszicizmus. Az építészetben mindenekelőtt a klasszicitástól való eltérés, a klasszikus művészet alapját alkotó görög-reneszánsz elvek megkérdőjelezése jelezte a romantikus jegyek jelenlétét. Országonként más és más történelmi stílus felújítása minősült romantikus építészetnek, a legáltalánosabban azonban a neogótika terjedt el. Magyarországon is kezdetben gótizáló elemek jelezték a klasszicizmus egyeduralmának csökkenését.(Jeles építész: pl. Ybl Miklós)