Budapesten a Duna két partjának panorámája és a budai Várnegyed: - Ez a Petőfi híd budai hídfőjétől a Gellért hegyen át, a Tabánon keresztül a Várhegyig és a Vízivárosig terjedő terület, 1987 óta része a világörökségnek. Hollókő szintén 1987 óta a világörökség része: - Hollókő a Cserhát hegyei között megbúvó, jellegzetes hagyományait máig megőrző falu. - Ez a falu nem csupán skanzen, hanem egy olyan falu, amelyben a hagyományok a mindennapokba olvadtak. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt 1995 óta tartozik a védettség alá. A Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 óta védett. Hortobágy 1999-ben került fel a listára: - A Hortobágy magában foglalja a Hortobágyi nemzeti parkot és a Nagykunság nagy részét. - Európa egyik legnagyobb védett füves pusztája. A Pécs belvárosában található Ókeresztény Sírkamrák 2000 óta védettek. Hungarikumok: Bikavér: Ez a legjellegzetesebb vörösborfajta, amelyet Egerben vagy újabban Szekszárdon készítenek. Ez a borféle egy honosított bor, többféle szőlőből készül, de az alap kadarka, vagy kékfrankos, vagy mindkettő. Ehhez adják hozzá a különböző szőlőket ízlés szerint. • Béres csepp: Dr. Béres József világhírű találmánya. A hetvenes években megalkotott egyedi összetételű gyógyszer a kategóriájában legmagasabb minősítést kapta meg. Világszerte sikerrel alkalmazzák betegségek leküzdésére, betegségmegelőzésre. • Gyulai kolbász: A XIX. század végen egy jelentéktelen gyárépületből indult az egész. Balogh József hentesmester 1910 táján sikert aratott hazai bemutatókon, de a világhírt Stéberl András húsgyáros munkája hozta meg 1935-ben, a Brüsszeli világkiállításon, ahol aranyéremmel díjazták. • Herendi porcelán: 1826-ban Stingl Vince által kőedénygyártásra indított üzemben kezdtek el kísérletezni a porcelángyártással. Az 1840-es években már Kossuth Lajos segítette a manufaktúrát, amit Fischer Mór vezetett, aki 1839-ben befektetőként mentette meg a gyárat a csődtől. 1842-ben, majd egy évvel később az országos iparmű kiállításon mutatkozott be a Herendi porcelán. 1851-től 1937-ig a világkiállításokon 24 aranyat nyert. • Kecskeméti barackpálinka: A pálinka alapja a kajszibarack, ami homokos löszös felszínen és sok napsütésben terem. A nappali napsütéses órák száma és az éjszakai hideg adja a zamatát. Előfordul, hogy a májusi fagyokban elfagyhat. • Makói hagyma: A legősibb táp és gyógynövény. Különleges gyógyszer a hagyma, mert mielőtt kifejti az ember szervezetére a jótékony hatásait, ízesíti ételeinket. Magas illóolaj tartalma miatt is szeretik. A világ legelterjedtebb kultúrnövénye. • Paprika: A paprika nagyon fontos fűszernövény, Magyarországon, két helyen termelik: Kalocsán és Szegeden. Szegeden a csípőset, Kalocsán az édeset termelik. A csípősséget az erezet sűrűsége és a magok adják. A fűszerpaprikát a paprikák porrázúzásával állítják elő. A paprika íze, zamata legjobban, a zsírban oldódik ki. A minőségét az őrlési módszer határozza meg. A gasztronómiában díszítésként, illetve fűszerként használják, sok magyar étel alapja. • Szalámi: A szalámi készítés a XIX. század közepére eljutott Magyarországa is, eredetileg Olaszországban találták fel. A szalámit úgy készítik, hogy a húst és a disznó, zsírosabb részeit rizsszem nagyságúra aprítják, ezzel biztosítva a víz eltávozását a húsból és a fűszer kiadja zamatát, ezután disznóbélbe töltik, füstölik, szárítják, csomagolják. Pick Márk 1869-ben alapított Szegeden üzemet. A Pick szalámi azért különleges, mert egyedi alapanyagok és fűszerek adják az ízét. • Tokaji bor: A tokaji Kopasz-hegynél több helyen termelik a szőlőt, a vulkanikus talaj nagyon kedvező a termelésnek. A túlérett szőlőszemeken megtelepszik az „aszúsító” nemes penész, a szőlőt október második felében kezdik szüretelni. Kádakba szedik, péppé nyomják, bort öntenek hozzá, majd préselik. Ezután hordókba teszik és érlelik.