A szecessziót egyrészt az ipari civilizáció elleni fellépésnek tekinthetjük, melynek esztétikája a szimbolizmus gondolatvilágában gyökerezik, másrészt a természet formavilágához való közeledésnek. Az esztéticizmus, amely olyan nagy jelentőségre tett szert Angliában, nem hagyta érintetlenül Európa többi országát, illetve nagyvárosait sem. Párizsban, Lotharingiában, Belgiumban, Ausztriában, Bajorországban, Piemontban, Katalóniában és Moszkvában, ha kisebb mértékben is, de szintén hatott. Oroszországban több olyan manufaktúra, iskola és műhely működött, amely az orosz népi díszítőművészet elemeit használta fel az iparművészeti tárgyak készítésénél. Ilyen volt a cári porcelángyár, valamint a Tyenyiseva hercegnő Szmolenszk melletti birtokán létesített művésztelep. A Moszkva melletti Abramcevóban Szavva Mamontov birtokán működő műhely a század végén a népi szecesszió egyik központjává vált: az itt dolgozó művészek nemzeti jellegű stílus kialakítására törekedtek.Az orosz szecesszió kibontakozásában igen nagy szerepet játszottak a Mir Iszkussztva folyóirat köré csoportosult művészek, valamint a modern orosz balett megteremtője, Szergej Gyagilev.