A történet az excentrikus csokoládégyárosról, Willy Wonkáról szól és Picur Charlieról, egy szegény családból származó kisfiúról, aki a gyár árnyékában él. Picuréknál általában felvizezett káposztaleves a vacsora, amin Charlie szüleivel és nagyszüleivel osztozkodik. Charlie elalvás előtt mindig kipillant a csokoládégyárra, mielőtt elaludna, hogy aztán a gyárról álmodjon. 15 éve soha senki nem látott egy munkást se bemenni, se kijönni a gyárból, soha senki nem látta Willy Wonkát, ennek ellenére folyamatosan irtózatos mennyiségű csokoládé hagyja el a gyárat, majd kerül rengeteg ország boltjainak polcára. Egy szép napon Willy Wonka bejelenti, hogy kinyitja gyára kapuit az előtt az 5 szerencsés nyertes előtt, aki egy-egy aranyjegyet talált csokoládéja csomagolópapírjában. Charlie mindennél jobban vágyik erre, de tudja, hogy milyen pici az esélye, mert évente csak egyszer van pénze szüleinek csokoládéra, és azt általában születésnapjára kapja. Naponta jönnek a hírek, hogy megint megtalálta egy gyerek az aranyjegyet, és Charlie egyre reményvesztettebbé válik. Az első a falánk Augustus, aki másra sem tud gondolni, mint hogy édességgel tömje tele a száját. A második az elkényeztetett Veruca Só, aki kiveri a hisztit, ha az apja nem veszi meg neki mindazt, ami épp eszébe jut. Őt követi Violet Nyálias, akit csak a polcán sorakozó díjak érdekelnek, végül pedig Mike Tévé, aki folyamatosan azt bizonygatja, hogy mennyivel okosabb mindenki másnál. És aztán valami csodálatos dolog történik. Charlie talál az utcán némi aprópénzt, és első útja a sarki édességboltba vezeti, ahol megveszi a Wonka-féle tejszínpompás mártott mokkát, miközben csak arra tud gondolni, hogy mennyire éhes, és milyen jól is fog esni az édesség. És ahogy nekiesik a csomagolásnak, hirtelen valami aranyszínű csillan meg. Az utolsó aranyjegy! Charlie is mehet a gyárba!