Az új nõalak sziluettje "S" betût formál. Jellemzõje a kis fej, sápadt arc, hosszú nyak, keskeny csípõ, hajlékonyság. Az 1900-as évek elején azonban az alak megváltozott, felvette a fordított kúp formát, szakítva az "S" sziluettel.A ruha már nem harang alakú, hanem szûk és követi a test vonalát, drapériák, kis zsinórdíszítések, apró gombok teszik dekoratívvá. A fordított kúp tetején trónol a valószínûtlenül nagy kalap, virágokkal, tollakkal, néha kitömött madarakkal. A halvány, nyárias jellegû francia és puritán, férfias, sötét tonusú angliai kosztümöket valami vad, egzotikus színvilág váltja fel, melynek ihletõi az arany, piros, sárga, fekete és kék színekben festett ikonok lettek. Az ororsz télben nélkülözhetetlen szörme is bevonul a divatba. A divatos nõket óriási rókaboákkal lehetett látni.1910-ben az orosz balett párizsi látogatása után mindenki a keleti stílusért bolondult.A fûzõ használata háttérbe szorult. 1913-ban a szoknya annyira szûk, mintha a nõnek csak egy lába lenne. Végül essék néhány szó a kiegészítõkrõl is. Az elegáns nõ például két színbõl készített, alul sötét tónusú cipõt viselt, magas szárral, fûzõvel, vagy oldalt gombbal, 4-6cm-es sarokkal.A harisnyák selyembõl készültek, néha hímzéssel, alkalomra ékkövekkel díszítve. Fekete harisnyát ezzel szemben nem illet viselni, mert az a világi dámák kedvelt ruhadarabja volt.Ennek a divatnak az elsõ világháború véget vetett, és el is törölte teljesen. Sok nõ a fronton harcoló férfiak állását töltötte be, s praktikus ruhákra volt szükségük.